Kulturális genocídium az örmény keresztény műemlékek ellen

A közelmúltban többször is előfordult, hogy a nemzetközi közvélemény tehetetlen kétségbeeséssel figyelte, ahogy barbár fundamentalisták évezredes kulturális kincseket, építészeti műremekeket rombolnak le. De vannak olyan kulturális műemlékek amiket ki akarnak törölni a kollektív emlékezetből, mind Keleten, mind Nyugaton.

Az egész világ döbbenten nézte 2001-ben, amikor a tálibok tankokkal lőtték az 1500 éves bámijáni Buddha-szobrokat és szinte nem volt olyan nemzetközi szervezet vagy nyugati kormány, aki idén ne ítélte volna el a timbuktui iszlám fundamentalistákat, a szufi mauzóleumok elpusztításáért.

Mégis hiányérzete marad az embernek a nyugati lelkiismeret és ingerküszöb szelektivitása miatt. Talán diplomáciai okai vannak, talán egy érthetetlen kettős mérce okozza, de a két említett eset között szinte teljesen észrevétlen maradt a kétezres évek első évtizedének derekán egy titokban lezajlott, keresztény-ellenes kulturális bűntett: az azerbajdzsáni örmény keresztény műemlékek megsemmisítése.  Egy ilyen kirívó esetről tanúskodnak azok a 2005-ös videofelvételek, amelyek egy azeri egyenruhás osztagot mutatnak, ahogy módszeresen semmisíti meg a Kaukázus legnagyobb középkori keresztény temetőjét, lerombolva és bezúzva többezer hácskárt, azaz műremek örmény sírkeresztet.  A Dzsulfa-temető kultúrtörténeti szempontból azért volt egyedülálló, mert sehol máshol a világon nem lehetett egy temetőben ennyi jó állapotban lévő középkori faragott sírkövet találni. Későbbi tudósítások arról is beszámoltak, hogy az azeri hadsereg 2006 márciusában lőteret létesített a felbecsülhetetlen műemlék helyén, egyben meggyalázva az ott eltemetettek emlékét.

A Dzsulfa-temető sorsa a közvélemény számára észrevételen maradt és bár az Európa Parlament, az UNESCO és a brit Lordok Háza közösen indított volna vizsgálatot az ügyben, a helyszínhez az azeri hatóságok senkit nem engedtek közel. Az eset ugyanakkor mindkét oldalról heves indulatokat váltott ki: az örmények az azerbajdzsáni kormányt hibáztatták a kulturális vandalizmus eltűrésével és bátorításával. Az azeri kormány szerintük nem csak a történelem egyik legnagyszerűbb temetőjének, hanem 27 ezer más örmény épületnek és emlékműnek az elpusztításáért, azaz egy keresztény-ellenes kulturális genocídiumért is felelőssé tehető. Azerbajdzsán erre válaszul hivatalos közleményben tagadta, hogy bármi történt volna a régi örmény temetőben, sőt szerintük Örményország az igazi kulturális örökségi vandál, akik az azeriek ellen politikai fegyverként használja az első világháborús örmény népirtást. Később a kormányzat a felbecsülhetetlen értékű középkori műemlék együttes valamikori létezését is eltagadta.

Forrás: ProChrstie